Az ellátási láncok értékének összetevői

Összefoglalás

Az ellátási láncok folyamatosan változnak, amely a logisztikai ingatlanokkal szemben támasztott követelményeket is formálja. Ez a tanulmány az ellátási láncokon belül a logisztikai ingatlanok szerepével foglalkozó három részből álló sorozat második része. Sorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy az e-kereskedelem és a szolgáltatások növekvő színvonala milyen hatással van az ellátási láncokra és a logisztikai ingatlanokra. Megfigyeltük, hogy az e-kereskedelem térnyerése következtében az ellátási láncok közelebb húzódnak a fogyasztókhoz, és ezáltal nő a kereslet a drágább, foghíjbeépített (infill) logisztikai ingatlanok iránt.

E következtetések alapján jelen kutatásunkban egy alapvető kérdést vizsgálunk: Fenntarthatók-e ezek az új hálózati stratégiák? A válasz igen, az alábbi két fontos ok miatt:

  1. Az e-kereskedelem jelentős hozzáadott értékkel bír a fogyasztók számára. Az e-kereskedelem teremtette meg az Összehangolt kereskedelmet (Synchronized Commerce), amelynél az ellátási láncokon belüli tevékenységek egyes részeit (kiválogatás/fizetés/kiszállítás) a fogyasztók helyett a kereskedők végzik. A változással együtt jár a növekvő hatékonyság, a bővülő választék és a nagyobb kényelem.
  2. A logisztikai ingatlanok a költségeiket lényegesen meghaladó értéket teremthetnek: Egy nagyobb arányú logisztikai ingatlanfejlesztés a teljes ellátási lánchoz viszonyítva alacsony költséget jelent (a költségek kevesebb mint 5%-a és az árbevételhez képest 25-50 bázispont), ennek ellenére jelentős mértékben képes javítani a szolgáltatás színvonalát és a költségmenedzsment hatékonyságát.

A Prologis Research és az ellátási láncok vizsgálatával foglalkozó vezető kutatóintézet, a Sequoia Partnership együtt végezte el az ellátási láncok összköltségének részletes értékelését. Az ennek eredményeként kidolgozott új modell segítségével értékelni tudjuk, hogy a vállalatoknak az ellátási láncaikon belül milyen kompromisszumokat kell megkötniük annak érdekében, hogy költségeiket optimalizálják és kielégítsék a szolgáltatási szintekkel kapcsolatos növekvő igényeket. A modell számításba veszi az e-kereskedelem a teljes ellátási lánccal kapcsolatos költségek legfontosabb összetevőire: a szállítmányozásra, a munkaerőre, a kereskedelmi műveletek és logisztikai ingatlanokra gyakorolt egyre növekvő hatását is.

Az elemzésből számos más következtetés is adódik, amelyek megkönnyítik az ellátási láncok, valamint a logisztikai folyamatok hatékonyabb tervezését:

  • Az e-kereskedelem még inkább előtérbe helyezi az elosztó központok elhelyezkedésével kapcsolatos stratégiákat. A hagyományos kereskedelemhez képest az e-teljesítés az ellátási lánccal kapcsolatos költségek 75%-ának átcsoportosítását és az elosztó központokra és a fogyasztókhoz történő kiszállításra fordított költségek körülbelül 400%-os növelését igényli.
  • Az elosztás decentralizált e-teljesítés formájában történő megvalósítása a legköltséghatékonyabb modell. Az ellátással kapcsolatos költségek a hagyományos kereskedelmi környezetben történő önkiszolgáláshoz képest körülbelül 15-20%-kal alacsonyabbak. Az így megtakarított költségek jelentőségét tovább erősíti a magasabb színvonalú szolgáltatás, amely versenyelőnyhöz juttatja az adott vállalkozást.
  • Az e-kiszolgálással kapcsolatos újabb módszerek (pl. click-and-collect) a hagyományos e-kiszolgáláshoz hasonlóan növelik a logisztikai szolgáltatások iránti keresletet, amely így 2,5-3-szorosa a csak hagyományos üzletekkel rendelkező kereskedőkének.
  • Az új felépítésű ellátási láncok növekvő munkaerőigényt generálnak, és jelentős foglalkoztatási lehetőséget teremtenek az adott területen.

Csak a változás állandó

  • E sorozat első tanulmánya az ingatlanpiac fejlődését meghatározó, egymással kölcsönösen összefüggő trendeket – globalizáció, adatok/automatizálás és az áruszállítást érintő innováció –, továbbá a fogyasztók a költségek csökkentésével, a választék növelésével és a gyorsabb kézbesítéssel kapcsolatos elvárásait vizsgálta. Ezek a trendek három fontos kérdést vetettek fel az ellátási láncok és a logisztikai ingatlanok vonatkozásában.

    Ellátási láncok

    Vizsgáljuk meg egymás után ezeket a kérdéseket! Ebben a második cikkben az ellátási láncokkal és az ingatlanokkal kapcsolatos gazdasági összefüggéseket vizsgáljuk több szempontból. Először is: figyelembe vesszük a teljes ellátási láncot és az ellátási láncokkal kapcsolatos összes költséget. Másodszor: kiemeljük és összehasonlítjuk az ellátási láncokkal kapcsolatos eltérő stratégiák során jelentkező költségeket és értéket, különös tekintettel a hagyományos kereskedelem és az e-kereskedelem összehasonlítására. Harmadszor: ezek az elemzések alátámasztják az e-kereskedelem kiszolgálási stratégiáinak tartósságát, különös tekintettel a decentralizált disztribúciós hálózatokra, amelyek magasabb hozzáadott értéket kínálnak a fogyasztók számára.

Ellátási lánc összköltsége: Az ellátási láncok átfogó vizsgálata

Az ellátási láncok növelik az áruk értékét, mivel az előállítás helyétől egészen a fogyasztás helyéig terjednek. Ezeknek az értékláncoknak határt szabnak az inputtal kapcsolatos költségek, képességek és kölcsönös függőségek, különös tekintettel a szállításra, a munkaerőre és az ingatlanokra.

Az ellátási láncokkal kapcsolatos költségeket háromféleképpen vizsgálhatjuk:

  • Az ellátási lánccal kapcsolatos alapköltségek. Az ellátási láncokra vonatkozó hagyományos elemzések az értékláncnak azzal a részével foglalkoznak, amelyet az „ellátási lánc alapköltségeinek” is szoktak nevezni. Ezek közé az alapköltségek közé tartozik minden olyan költség, amely az áruknak a kikötőkből az üzletekbe (hagyományos kereskedelem), illetve a csomagszállító hálózatba (e-kereskedelem) történő szállításával kapcsolatos.
  • A teljes ellátási lánccal kapcsolatos költségek (csak közvetlen költségek). Az ellátás összköltségét vizsgáló modell a teljes értékláncon belül minden költséget figyelembe vesz, kiemelve a logisztikai ingatlanok hasznos szerepét. Ez a számítás az ellátási lánc felső szakaszán jelentkező költségekkel, például a tengeri szállítással kezdődik, de kiterjed a kiskereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos költségekre is.
  • A teljes ellátási lánccal kapcsolatos (közvetlen és közvetett) költségek. Az e-kereskedelem térnyerésével párhuzamosan az ellátási láncok egészen a fogyasztók küszöbéig érnek, ezért az ellátás teljes költségének vizsgálatakor figyelembe kell venni a házhoz szállítás költségeit is – akár ténylegesen a fogyasztók otthonába történő szállítás formájában, akár oly módon, hogy a fogyasztók viselik a megvásárolt áruk beszerzésére fordított időt és költségeket.

 

chart 02

 

Az ellátási lánccal kapcsolatos teljes költségre kiterjedő modell az egyes költségeket típusonként és az ellátási láncon belül elfoglalt helyzetük szerint vizsgálja.

  • Bejövő tengeri szállítás és kikötői tevékenységek, pl. kikötői díjak
  • Az elosztó központokba (EK) történő szárazföldi szállítás, amely tartalmazza az üzemanyaggal, az eszközökkel és a járművezetőkkel kapcsolatos költségeket a EK-kig
  • Az elosztó központtal kapcsolatos valamennyi költség, amely tartalmazza az ingatlannal, a munkaerővel és az eszközökkel kapcsolatos költségeket
  • Az EK-ból történő szárazföldi szállítás költsége, amely tartalmazza az üzemanyaggal, az eszközökkel és a munkaerővel kapcsolatos költségeket az EK és az áruházak/fogyasztók közötti szállítás során
  • Kiskereskedelmi költségek, amelyek tartalmazzák az üzletekkel kapcsolatos összes költséget, pl. a bérleti díjat és a munkaerő költségeit
  • A fogyasztó által ráfordított idő1, amely a fogyasztók által az áruk a kereskedőktől és forgalmazóktól történő beszerzésének költségét jelzi

Összehangolt kereskedelem (Synchronized Commerce): olyan folyamat, amelynél az ellátási láncokon belüli tevékenységek egyes részeit (kiválogatás/fizetés/kézbesítés) a fogyasztók helyett a kereskedők végzik.

Általános modellünk lényeges hasonlóságokra mutat rá az egyes ágazatok között. Az ellátási láncok nagymértékben eltérnek; elemzésünk három fő kategóriára irányul: általános javak, élelmiszerek és ruházati cikkek. Lényeges hasonlóságok mutathatók ki az egyes kategóriák között – az ellátási lánccal kapcsolatos alapköltségek az árbevétel átlagosan 5-10%-át, míg a bérleti díjak az ellátási lánccal kapcsolatos költségek körülbelül 5%-át (az árbevételhez képes 25-50 bázispont) jelentik. Annak ellenére, hogy a felszín alatt egyértelműek az eltérések – pl. nemzetközi ellátási láncok (általános javak) szemben a belföldi ellátási láncokkal (élelmiszerek), vagy a kevés, illetve sok személyes interakciót igénylő (low/high-touch) árucikkek (ruházati cikkek) – a viszonylagos költségek, illetve az egyes ágazatokban tapasztalt trendek gyakran más ágazatokra is érvényesek.

Bemutatjuk az ellátási láncok felépítésével kapcsolatos, egymáshoz viszonyított előnyöket és hátrányokat. Az általános javak disztribúciójával kapcsolatos szervezetet és költségeket illetően esettanulmányt készítettünk. Modellünk az áruk fajtájára, méretére és csomagolására vonatkozó különféle feltevések megfogalmazását teszi lehetővé. A feltevéseket a jelen tanulmányhoz kapcsolódó 2. záró megjegyzésben részletesebben is ismertetjük. Az alábbi ábrán valamennyi költséget közvetlenül az ellátási lánc összköltségéhez viszonyítunk. Ezzel a módszerrel kimutathatók a hagyományos disztribúció során jelentkező jelenlegi költségek. Modellünk a fogyasztó által ráfordított idő költségét és az online kereskedők által az Összehangolt kereskedelem révén elért hozzáadott értéket is megmutatja.

 

chart 03

Forrás: The Sequoia Partnership, Prologis

Megjegyzés: A költségeket a Sequoia Partnership számításai alapján határoztuk meg. A számításokkal kapcsolatban lásd a 2. záró megjegyzést.

 

Jelentős tér marad a szolgáltatások színvonalának növelésére és a megfelelő költségmenedzsmentre. A vállalkozások korábban az ellátási lánc egyes pontjain próbálták meg költségeiket csökkenteni. Külön munkatársak foglalkoznak az ingatlanok, a szállítás, a munkaerő, az eszközök stb. beszerzésével/megszervezésével. Az egyes kategóriák optimalizálása mindazonáltal nem feltétlenül eredményezi a rendszer egészének optimális működését. A vezető belföldi és nemzetközi szervezetek természetesen már egy ideje így működnek. A különféle szükségletek és tényezők beszerzéséhez ugyanakkor eltérő hosszúságú időre van szükség (a vonatkozó szerződések időtartama egy naptól egy héten vagy egy hónapon át egy teljes évig, illetve ingatlanok esetén akár több évig is terjedhet), és ezáltal a rendszert folyamatosan újra lehet optimalizálni. A versenyképesség fenntartása érdekében a vállalkozásoknak a jövőben arra kell törekedniük, hogy költségeiket és szolgáltatási szintjeiket az ellátási lánc teljes egészén optimalizálják.

Az ellátási láncok korszerűsítése az értékes tényezők meghatározása és az új lehetőségek kihasználása érdekében

Az e-kereskedelmi ellátási láncok bővülése rálátást biztosít a teljes ellátási láncot érintő tényleges költségekre. Az ellátási láncok – egyre nagyobb kényelmet és választási lehetőséget kínálva– már a fogyasztók küszöbéig érnek. Ez az Összehangolt kereskedelem előretörését jelzi, amelynél az ellátási láncokon belüli tevékenységek egyes részeit (kiválogatás/fizetés/kézbesítés) a kereskedők végzik. Az e-kereskedelem azt a plusz értéket kínálja, hogy a fogyasztóknak nem kell időt fordítaniuk a különféle javak beszerzésére, sorban állniuk a fizetéshez vagy utazniuk az üzletek és otthonuk között. Ez a változás jelentősen módosítja a teljes ellátási lánccal kapcsolatos gazdasági összefüggéseket és a költségek megoszlását. A fenti ábra ezeket a változásokat mutatja be, és az alábbiakban tovább részletezzük:

  • Az ellátási lánc teljes költsége – a közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével – az e-kereskedelem esetén a hagyományos kereskedelemhez képest 15-20%-kal alacsonyabb.

A fogyasztó által ráfordított időtől a professzionális szállítmányozás és az elosztó központokban folyó munka irányába történő elmozdulás révén ezek a tevékenységek összevonódnak, így méretgazdaságosabbá és hatékonyabbá válnak.

  • Az e-kereskedelem térnyerése jelentős változást idéz elő az ellátási láncok fogyasztói végén, átalakítva a kiskereskedelmet, a szárazföldi szállítást az EK-któl és magukat az elosztó központokat is, amely tényezők együttesen az ellátási lánccal kapcsolatos közvetlen költségek kb. 75%-át teszik ki.
  • Az e-kereskedelem esetén a szállítást és az elosztó központokban folyó munkát érinti a legjelentősebb bővülés (becsléseink szerint a ráfordított költségek 400%-os emelkedése), amelynek a megfelelő menedzselése ezért lényegesen fontosabb.
  • A költségeknek ilyen jellegű átcsoportosítása révén a jövőben várhatóan nő a hatékonyság, hiszen a többcsatornás és a kizárólagos e-kiszolgáló hálózatok a hagyományos kereskedelemben alkalmazott kiforrottabb stratégiákkal összehasonlítva egyelőre fejlődésüknek még csak a korai szakaszában vannak.
  • E változások eredményeképpen fontosabbá válik a logisztikai ingatlan kiválasztása a szolgáltatás színvonalának növelése, a szállítási határidők és a szállítási költségek csökkentése, valamint a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

A logisztikai ingatlan a siker alapvető összetevője. A logisztikai ingatlanok képviselik a legalacsonyabb költséget az ellátási láncok fő költségkategóriái közül. A logisztikai ingatlanok az ellátási lánc összköltségének kevesebb mint 5%-át jelenti. Mivel a bérleti díj az ellátási lánccal kapcsolatos költségek kis részét teszi ki, az ingatlanra vonatkozó döntések a költségeket lényegesen meghaladó hasznot eredményezhetnek. Az ingatlannal kapcsolatos döntések más költségek alacsonyan tartását is elősegíthetik. A szolgáltatások színvonalának javítása egyre fontosabbá válik, ezért a logisztikai ingatlanok felhasználói az alacsonyabb költségekkel járó lehetőségek helyett a foghíjbeépített (infill) és magasabb bérleti díjjal rendelkező ingatlanokat részesítik előnyben. Ez az értékteremtés a logisztikai ingatlanok bérleti díjának emelkedését okozza, különösen azokon a piacokon és alpiacokon, ahol a bérleti díjak már eleve magasak. Az ingatlan-használók egyre inkább hajlandók megfizetni a magasabb bérleti díjakat, hiszen az ingatlan ennél is nagyobb hozzáadott értéket teremt. Mindez fokozottan igaz a sűrűn lakott városi területekre az elérhető építési telkek szűkös kínálata következtében. A logisztikai ingatlanok bérleti díjai között a jövőben várhatóan egyre nagyobb lesz a szóródás: a raktárhelyiségek árait a fejlesztési költségek határozzák meg, az infill és Last Touch® ingatlanok árai az általuk kínált értéknek megfelelően alakulnak.

A logisztikai ingatlanok felhasználói a bérleti díjra elköltött minden egyes dollár mellett 10 dollárt költenek szállításra és 5-7 dollárt a munkaerővel kapcsolatos költségekre.

A közhiedelemmel ellentétben az e-kereskedelem munkahelyeket teremt. A hagyományos elemzések hajlamosak kizárólag a kiskereskedelmi állások számának csökkenésével foglalkozni, figyelmen kívül hagyva a logisztikai ágazatban létrejövő érdemi növekedést (és az akut munkaerő-hiányt). Az ellátási láncok meghosszabbítása formát ad a korábban szervezetlen tevékenységeknek és új munkahelyeket hoz létre. Korábban a fogyasztók végezték az ellátási láncon belül az áruk kiválogatásával/ kifizetésével/házhoz szállításával kapcsolatos tevékenységeket. Ezt a „munkát” a fogyasztók önállóan végezték nem hatékony (pl. összehangolatlan és egyéni), hivatalos foglalkoztatásnak vagy gazdasági tevékenységnek nem minősülő módszerekkel. Az e-kereskedelem térnyerésével most a kereskedők végzik az ellátási láncon belül az áruk kiválogatásával/ kifizetésével/ házhoz szállításával kapcsolatos feladatokat. A fogyasztók mindennapi tevékenységének összevonása és méretgazdaságos kialakítása a disztribúció hatékonyabb formáját jelenti, amely új munkahelyeket teremt. Ezen új munkahelyek egy része technológiai jellegű: elősegítik az online vásárlást, a megrendelések összeállítását és a házhoz szállítás szervezését. A másik része a szállítmányozáson belül jön létre az áruknak a végfogyasztókhoz való eljuttatása érdekében.

Logisztikai ingatlanok: Az e-kereskedelmi kézbesítés innovatív új formáinak előnyei

A decentralizált disztribúciós hálózatok költségeinek versenyképessége miatt várhatóan tovább nő a kereslet a fogyasztókhoz közeli helyszíneken. Az e-kereskedelemmel kapcsolatos hálózati költségek elemzése megmutatta, hogy a decentralizáltan szervezett disztribúció a költségeket illetően versenyképesebb a központosított e-teljesítés megoldásainál. A központosított modellekben a megrendeléseket a fogyasztóktól távol bontják szét egyedi csomagokra, így megemelkednek a szállítás költségei, és meghaladják a földrajzilag megosztott disztribúciós modellekben jelentkező megnövekedett készletezési költségeket. Modellünk alapján úgy becsüljük, hogy a házhoz szállítás költsége decentralizált disztribúciós hálózat esetén kb. negyede a központosított disztribúciós modellben felmerülő költségeknek. Létezik egy természetes egyensúly a központosított raktárkészlettel járó előnyök és a megnövekedett szállítási költségek között – az online szolgáltatások térnyerésével és méretgazdaságosabbá válásával párhuzamosan növekszik a regionális e-teljesítési modellek elfogadottsága. Az erős regionális és Last Touch® hálózatok is gyorsabb kiszállítást tesznek lehetővé.

A kísérleti kézbesítési modellek, pl. a click-and-collect és a szekrény/kioszk növelik a logisztikai ingatlanok iránti keresletet. Az e-kereskedelmi kézbesítésen belül jelentős az innováció, ilyenek pl. a click-and-collect (üzletben átvehető) és a szekrényes/kioszkos megoldások. A világ legnagyobb e-kereskedelmi piacain, pl. Tokióban és Londonban nőtt ezeknek a stratégiáknak a piaci részesedése. Bár a kereskedők már évek óta kísérleteznek ezekkel a módszerekkel, azok az e-kereskedelmi forgalom viszonylag kis szeletét alkotják. Költségeiket illetően ugyanakkor ezek a módszerek versenyképesek mind a hagyományos üzletekben folytatott értékesítéssel, mind a hagyományos e-kereskedelmi szállítási megoldásokkal, és elképzelhető, hogy továbbra is fejlődni fognak, amint az az alábbi ábrán is látható.

 

chart 04

Forrás: The Sequoia Partnership, Prologis

Megjegyzés: Fontos megállapításainkat lásd a záró megjegyzéseknél

Ezek az új e-teljesítés modellek a hagyományos e-kereskedelmi szállításhoz hasonlóan növelik a logisztikai ingatlanok iránti keresletet. A click-and-collect és a kioszkos/ szekrényes megrendeléseket általában regionális disztribúciós központokból, nagyvárosi disztribúciós központokból és Last Touch® központokból szolgálják ki. A két fő ok, ami miatt a kereskedők az ellátásra hagyományos üzleteket használnak:

  • A készletek ismerete és elérhetősége. Online kereskedelmi szolgáltatások esetén a rendelések felvételekor bízni kell abban, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendőek lesznek a megrendelések teljesítéséhez. Kiskereskedelmi lépték esetén nincs meg ez a bizalom; az ellátási láncokon belül a regionális és nagyvárosi disztribúciós központokra igaz, hogy kellően biztos információkkal rendelkeznek a készleteket illetően.
  • Az egyedi tételek kiválogatásának megfelelő helyszíne. Az egyedi tételek kiválogatásával kapcsolatos, üzletben folytatott tevékenységek esetén a kereskedők a fogyasztókkal versenyeznek a készletekért. A megrendelések üzletből történő teljesítése továbbá bizonyos redundáns műveletekkel is jár (pl. az egyedi tételek kiszedése a dobozból, majd ezen tételek online megrendelésekhez történő párosítása), amely szintén költségnövelő tényező.

Megállapítások

Az ellátási láncok esetében csak a változás állandó. Az ellátási láncokkal kapcsolatos gazdasági összefüggésekre kialakított modellünk segítségével meg tudjuk határozni a legtartósabb ágazati trendeket. Emellett értékelni tudjuk, hogy a szolgáltatások színvonalával kapcsolatos növekvő igények mellett milyen kompromisszumokat kell megkötni az ellátási láncokon belül. Az ingatlantulajdonosok és ingatlan-üzemeltetők szempontjából a legfontosabb megállapítások a következők:

  • A jelenlegi e-teljesítéshez kapcsolódó hálózati stratégiák tartósnak ígérkeznek, mivel jelentős hozzáadott értéket biztosítanak a fogyasztóknak és kihasználják a disztribúciós hálózatok a költségek optimalizálásával kapcsolatos lehetőségeit.
  • Az e-kereskedelem még inkább előtérbe helyezi a disztribúciós központok elhelyezkedésével kapcsolatos stratégiákat. A hagyományos kereskedelemhez képest az e-teljesítés az ellátási lánccal kapcsolatos költségek 75%-ának átcsoportosítását és a disztribúciós központokra és a fogyasztókhoz történő kiszállításra fordított költségek kb. 400%-os növelését igényli.
  • A decentralizált e-teljesítéssel történő disztribúció a legköltséghatékonyabb modell. Az ellátással kapcsolatos költségek a hagyományos kereskedelmi környezetben történő önkiszolgáláshoz képest kb. 15-20%-kal alacsonyabbak. Az így megtakarított költségek jelentőségét tovább erősíti a magasabb színvonalú szolgáltatás, amely versenyelőnyhöz juttatja az adott vállalkozást.
  • Az e-kiszolgálással kapcsolatos újabb módszerek (pl. click-and-collect) a hagyományos e-kiszolgáláshoz hasonlóan növelik a logisztikai szolgáltatások iránti keresletet,  amely így 2,5-3-szorosa a csak hagyományos üzletekkel rendelkező kereskedőkének.
  • Az új felépítésű ellátási láncok növekvő munkaerőigényt generálnak, és jelentős foglalkoztatási lehetőséget teremtenek az adott területen.

Mit tartogat a jövő? Ez a tanulmány elsődlegesen az ellátási láncok jelenlegi helyzetével foglalkozik. Sorozatunk következő részében a jövőben várható trendeket vesszük szemügyre. A technikai innováció és a gazdasági ciklusok meghatározó tényezők az ellátási láncokkal kapcsolatos költségek befolyásolásában, különös tekintettel a szállítási költségekre, valamint a munkaerővel és a berendezésekkel kapcsolatos költségekre. A különféle újítások, pl. az alternatív üzemanyagok, a robotika és automatizálás, valamint a Big Data/prediktív analitika befolyásolni fogják az ellátási láncok jövőjét, és valószínűleg azt is, hogy a jövőben milyen típusú logisztikai ingatlanok iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet.

 

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

1. Az alábbiakban bemutatott közvetlen összehasonlítás érdekében azt feltételezzük, hogy a fogyasztók által végzett munka értéke a medián jövedelem 50%-a, vagyis kb. 10 USD/óra, amely a hagyományos kereskedelem esetén közel 50%-kal magasabb összköltséget eredményez.

2. A költségeket az általános áruféleségek ellátási láncain belüli aktuális piaci árak alapján határoztuk meg oly módon, hogy azok nagyjából lefedjék az ellátási láncok átfogó költségstruktúráját. Mind az ellátási láncok, mind saját számításaink különféle döntéseken és feltevéseken alapulnak. A legfontosabb tényezők közé tartozik a hálózati stratégia, pl. a származási hely és a célállomás (pl. Sanghaj-New Jersey, majd továbbítás New York-ba); a termékek, dobozok és a csomagolás mérete a raktározási és szállítási igények meghatározásához; fogyasztói vásárlási szokások, pl. egy adott megrendelés termékeinek száma és a visszaküldött termékek aránya; valamint a vonatkozó kiskereskedelmi üzemi költségek. A fogyasztók által ráfordított idő értékeléséhez is feltételezések megfogalmazására van szükség, pl. a vásárlásra és utazásra fordított idő, a megrendelt mennyiségek (pl. az egy alkalommal megvásárolt termékek száma) tekintetében, valamint arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók milyen bérköltséget számolnak el saját ráfordított idejük vonatkozásában.

 

Kapcsolódó anyag